Kötelezett késedelme

Az 1959. évi IV. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről, XXV. a Szerződésszegésről, a kötelezett késedelméről szóló fejezete (2014. március 15-től hatályos 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről XXIII. fejezete) tartalmazza a kötelezett késedelmére vonatkozó előírásokat. A Ptk. 301/A § az alábbiak szerint rendelkezik a fizetési késedelemről vállalkozások közötti szerződések, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett hatósági szerződések esetére, ami 2013.07.01. napjától hatályos:

 

• a késedelmi kamat mértéke: a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke

• ha a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni, az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat az irányadó

• a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére

• amennyiben a kötelezett késedelembe esik KÖTELES a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére legalább 40 EUR-nak megfelelő forint összeget megfizetni

• a behajtási költség forint összegét a késedelmi kamatfizetési kötelezettség első napján érvényes Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizaközépárfolyamával kell meghatározni

• a behajtási költségátalányt kizáró, vagy a 40 EUR-nál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis

• késedelemi kamatot kizáró, vagy a fenti mértéknél alacsonyabb érték szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetén kötbér fizetésére köteles

 

Érvényes jegybanki alapkamat mértékét az alábbi linken lehet elérni: http://www.mnb.hu/.

 

Példa

Tételezzük fel, hogy egy vállalkozás igénybevett egy 1.000.000 Ft + áfa, azaz 1.270.000 Ft bruttó összegű szolgáltatást egy másik vállalkozástól, a számlát befogadta, kifogással nem élt. A fizetési határidő 2013.12.19-e, de az érintett vállalkozás kötelezettségét csak 2014.01.06-ával egyenlítette ki, és a vállalkozások közötti szerződésben a késedelmes fizetés esetére a felek a Ptk. irányadó rendelkezését rögzítették, akkor a kötelezett késedelme kapcsán az alábbi tételeket köteles elszámolni:

 

1. Késedelmi kamat

   Késedelembe esés napja december 20-a, január 6-ig a késedelemmel érintett időszak 18 nap. A 2013.07.01. (2013.06.26.) napján érvényes jegybanki alapkamat 4,25%, a késedelmi kamat mértéke 4,25%+8%=12,25%.

   1.270.000 Ft *0,1225*18/365 = 7.672 Ft, tehát a késedelmi kamat értéke 7.672 Ft

    

2. Behajtási költségátalány

   2013.12.20-án az MNB deviza-átlagárfolyama 298,47 Ft/EUR, így 40 EUR 11.939 Ft összegben határozható meg.

 

Összesen a késedelmes fizetés miatt felmerülő ráfordítások Ptk. szerint meghatározott értéke 7.672 Ft + 11.939 Ft = 19.611 Ft.

 

 

Az elméletnek megfelelően a számítást a fenti példa alapján „viszonylag” könnyű levezetni, de a gyakorlatban több számla késedelmes fizetése esetén sok nehézségbe ütközhetünk, nem mellesleg a szabályozás jelentős adminisztrációs terhet ró a vállalkozásokra.

 

 

A gyakorlat során felmerülő kérdések lehetnek:

 

1. Kinek kell meghatározni a késedelmi kamat, behajtási költség értékét?

2. Milyen gyakorisággal kell összesíteni?

3. Hogyan kell elszámolni a jogosultnál és a kötelezettnél? Lemondhat a jogosult követeléséről, hogyan kell elszámolni?

4. Mi történik akkor, ha a késedelmi kamatot, behajtási költséget nem fizeti meg a kötelezett?

5. Számlánként kell a behajtási költség átalányt megfizetni?

    

    

1. A késedelmi kamat meghatározása mindkét fél feladata. Egyrészt a kötelezetté, mivel szerződés szerint a késedelembe esés miatt a késedelmi kamat és a behajtási költség megfizetés a kötelezettsége, melyet könyvelnie kell. Másrészt a jogosult feladata is, mivel ez szerződés és jog szerint jár neki. A gyakorlatban általában a jogosult készít egy késedelmi kamatértesítőt, melyben tájékoztatja partnerét arról, hogy egy adott perióduson belül mennyi a késedelmi kamat összesen értéke, mellékletként csatolni szokás a késedelmes fizetések listáját is.

 

2. A gyakoriságot tekintve „elméletileg” a késedelem keletkezésével egyidejűleg kellene meghatározni az összeget, gyakorlatilag azonban több száz havi kimenő számla esetén is már komoly időráfordítást igényelhet. A követelés nyilvántartó analitikák, programok jó esetben tudnak excelben generálni listákat, melyek alapján a fizetési határidő és a kiegyenlítés napja közötti napok száma egy függvény segítségével könnyen meghatározható. A jegybanki alapkamatra is könnyen beállítható a félév első napján érvényes alapkamat mértéke +8% (amennyiben forintban áll fenn a követelés). Ahol azonban devizás követelések is vannak, ott már devizanemenként külön kigyűjtést kell készíteni és külön meg kell határozni a kamat mértékét.

 

3. Számviteli elszámolások

 

A jogosultnál

A késedelmi kamatok bevételeit az egyéb bevételek között kell kimutatni, ha annak értékét pénzügyileg rendezték. A pénzügyi rendezés magába foglalja az utalást, készpénzes kifizetést, de annak tekinthető egy kompenzációs megállapodás szerinti rendezés is. Mindaddig, amíg a kötelezett a késedelmi kamatot nem egyenlítette ki a jogosultnál követelésként, egyéb bevételként nem mutatható ki. Ha a kötelezett mérlegkészítésig pénzügyileg rendezte a késedelmi kamat összegét, akkor az adott évi beszámolóban bevételek aktív időbeli elhatárolásaként mutatandó ki. A 0. számlaosztályban a mérlegen kívüli tételeket is ki kell mutatni (Sztv. 160. § (5)), ide tartoznak a függő követelések is.

 

A függő követelések olyan pénzeszközre vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelések, melyeknek a mérlegtételenkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ (Sztv. 3.§ 17.). A késedelmi kamatok esetében a jövőbeni esemény azok pénzügyi rendezése. Tehát pénzügyi rendezésig a nullás számlaosztályon belül, mint „függő” követelésként történő nyilvántartásuk kötelező. A behajtási költség 2014.01.01-től az egyéb bevételek között nevesítve is bekerült a számviteli törvénybe (2000. évi C. tv. 77. § (2) b.).

 

A Sztv. 90. § (3) c.) értelmében a kiegészítő mellékletben a mérlegen kívüli tételek bemutatása abban az esetben kötelező, ha az ilyen tételekből származó kockázatok, vagy előnyök lényegesek, és bemutatásuk szükséges a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez.

 

Hogyan lehet eljárni akkor, ha a jogosult a jó üzleti viszonyra hivatkozva és a hosszú távú együttműködés reményében lemond a késedelmi kamat és behajtási költség összegéről? Az elengedett követelést csakúgy, mint a függő követelést csak nullás számlaosztályban számolhatjuk el, azaz az eredménykimutatásban nem jeleníthető meg. Ezt az elszámolást támasztja alá a függő követelések definíciója, mely szerint mérlegtételenkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől, azaz a pénzügyi rendezéstől függ. Mivel ez a lemondással a jövőbeni esemény nem következik be, ezért a követelést a mérlegben szerepeltetni nem lehet.

 

 

A kötelezettnél

A kötelezettnél minden értesítés nélkül is kötelező a késedelmi kamat és a behajtási költség egyéb ráfordításként történő könyvelése, az elszámolásnak nem feltétele a pénzügyi rendezés. A behajtási költség 2014.01.01-től az egyéb ráfordítások között nevesítve is bekerült a számviteli törvénybe (2000. évi C. törvény 81.§ (2) b.)

 

4. Abban az esetben, ha a kötelezett nem fizeti meg a késedelmi kamatot és a behajtási költséget, akkor a jogosult nem mutathatja ki sem bevételként, sem követelésként könyveiben ennek értékét. Ha a jogosult a jó üzleti viszonyra hivatkozva és a hosszú távú együttműködés reményében lemond a késedelmi kamat és behajtási költség összegéről, és erről írásban tájékoztatja partnerét, akkor a kötelezett elengedett kötelezettségként rendkívüli bevételként számolja el annak összegét (86. (3) h)). Ameddig az elengedés nem történik meg, addig a kötelezettséget elévüléséig nyilván kell tartani. 

 

5. A behajtási költség követelésenként számítandó fel, azaz értelmezésünk szerint számlánként.

 

 

TIPP!

1. A megkötött szerződéseket tekintsék át, a késedelemre vonatkozó részt amennyiben szükséges aktualizálják a Ptk. előírásaiknak megfelelően.

    

   Például: Amennyiben a … a fizetési kötelezettségének a szerződésben meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, … a Ptk. 301/A § (2) bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamat felszámítására jogosult, megilleti továbbá 40 EUR-nak megfelelő összegű Ft – MNB késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdő napján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján számított – behajtási költségátalány.

    

2. Tájékoztassák ügyfeleiket is a törvényi változásról. 

    

3. Alakítsák ki a késedelmi kamatok meghatározásának ütemezését, rögzítsék számviteli politikájukban az elszámolások menetét!

 

Amennyiben kérdésük merülne fel a témával kapcsolatosan forduljanak hozzánk bizalommal lenti elérhetőségeinken.