Számviteli törvény változások 2014

Törvényi hivatkozás Változás jellege Változás rövid ismertetése Törvényi szövegrészlet
2.§ A (1) VÁLTOZÁS Egyéni cég -> megszűnt a korlátlan mögöttes felelősséggel működő minősítés az egyéni cégek esetében E törvény hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti. 
10.§ (5), (6) ÚJ IFRS szerint összeállított konszolidált beszámolót csak IFRS minősítéssel rendelkező könyvviteli szolgáltató (könyvelő, könyvvizsgáló) állíthatja össze, valamint könyvvizsgálatára kizárólag IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló választható meg Azon vállalkozó esetében, amely a (2) és (3) bekezdés alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját – e törvény, valamint a külön jogszabályok könyvvizsgálatra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően – jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére megbízás, ha a kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) rendelkezik IFRS minősítéssel.
(6)    Az (5) bekezdés szerinti vállalkozó a 151. § (1) bekezdésének alkalmazása során köteles gondoskodni arról, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését olyan személy végezze, aki
a)  IFRS regisztrálási szakterületen szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában, vagy
b)  IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló.
11.§ (10) VÁLTOZÁS Üzleti év felszámolás, végelszámolás befejezése esetén Üzleti év a vállalkozó felszámolása, végelszámolása, illetve kényszertörlési eljárása esetén az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a felszámolás, a végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárása kezdő időpontját megelőző napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak. Amennyiben a felszámolás, a végelszámolás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év az erről szóló végzés jogerőre emelkedésének a felszámolási, a végelszámolási eljárás befejezésének napját követő naptól a vállalkozó által – az (1)-(3) bekezdés szerinti feltételekkel – az üzleti év végeként megjelölt napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak. 
20.§ (4) VÁLTOZÁS USD könyvvezetés értékhatártól függetlenül választható, ugyanúgy mint az EUR-s könyvvezetés   A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően, bármely vállalkozó euróban vagy USA dollárban készítheti el éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót, illetve az USA dollárt jelölte meg. A vállalkozó – az (5) bekezdésben foglaltak alkalmazását kivéve – e döntését legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben a számviteli politikáját és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja. 
21. § (6) ÚJ Saját tőke évközi megállapítása közbenső mérleg alapján (Gt. Tv szabályozásához igazítva) Ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített (1)-(5) bekezdés szerinti közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. 
39.§ 2a) ÚJ Osztalék kötelezettség rendezése eszközátadással Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. 
40.§ (4) VÁLTOZÁS Átváltozó kötvény (Ptk. 39.§; az alaptőke feléig kibocsátott névre szóló kötvény, ami objektív feltétel bekövetkezése esetén részvénnyé alakul)  Átváltoztatható és átváltozó kötvény részvénnyé történő átalakítása során a jegyzett tőke (alaptőke) emelését a kötvénykibocsátás miatti kötelezettség terhére kell végrehajtani az alapító okirat, az alapszabály előírásainak (módosításának) megfelelően, a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával. 
1. sz mell MÓDOSÍTÁS Átváltoztatható és átváltozó kötvények - Hosszú lejáratú kötelezettségek 2. sorszámú sor megnevezése kiegészült!  
1. sz mell MÓDOSÍTÁS Rövid lejáratú kölcsönök - ebből: az átváltoztatható és átváltozó kötvények  - Rövid lejáratú kötelezettségek 1. sorszámú sor megnevezése kiegészült!
 
47.§ (10) PONTOSÍTÁS Eszköz bekerülési értékének korrekciója a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték különbözetével Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték- alapján számított különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték módosításaként nem szerepeltetné.
60.§ (4) KIEGÉSZÍT Devizás tételek értékeléséhez választható az MNB devizaárfolyamon kívül az EKB devizaárfolyam is (4)    A valutakészletvaluta készlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (a továbbiakban együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség (1)-(2) bekezdés szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát – a választott – hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. 
60.§ (5) KIEGÉSZÍT Devizás tételek értékeléséhez választható az MNB devizaárfolyamon kívül az EKB devizaárfolyam is (5)    A (4) bekezdésben előírt devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a hitelintézet, illetve a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán (– ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján), -, a választott hitelintézet vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által jegyzett devizára átszámított értéket kell a hitelintézet által jegyzett deviza devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamándevizaárfolyamon forintra átszámítani. 
73.§ (4) PONTOSÍTÁS Értékesítés nettó árbevétele értékének korrekciója a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték különbözetével Az értékesítés nettó árbevételét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték- alapján számított különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alapján az értékesítőnek az értékesítésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában az értékesítés nettó árbevétele módosításaként nem szerepeltetné. 
77. § (2) KIEGÉSZÍT Egyéb bevételek kiegészítése a behajtási költségátalányokkal Az egyéb bevételek között kell elszámolni:
a)  a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket,
b)    a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések összegét,
78.§ (8) PONTOSÍTÁS Költség, ráfordítás értékének korrekciója a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték különbözetével A (3)-(4), illetve a (6) bekezdés szerint – jellegének megfelelően – elszámolt költség, ráfordítás értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték- alapján számított különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alapján a szolgáltatást igénybe vevőnek az igénybe vett szolgáltatásra tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a szolgáltatás igénybe vétele miatti költség, ráfordítás értékének módosításaként nem szerepeltetné. 
81.§ (2) b.) KIEGÉSZÍT Egyéb ráfordítások kiegészítése a behajtási költségátalányokkal
a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések összegét;
91.§ (b) KIEGÉSZÍT Átváltozó kötvények számának és névértékének bemutatása a kiegészítő  mellékletben Kiegészítő mellékletben be kell mutatni: részvénytársaságnál a kibocsátott részvények számát és névértékét részvény típusonként (fajtánként) csoportosítva (ezen belül külön feltüntetve a tárgyévben kibocsátottakat), továbbá a kibocsátott átváltoztatható és átváltozó kötvények számát és névértékét; 
117.§ (1) VÁLTOZÁS Konszolidációs kötelezettség értékhatárának változása Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
a)  a mérlegfőösszeg 27005400 millió forintot,
b)  az éves nettó árbevétel 40008000 millió forintot,
c)  az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.
155.§ (3) VÁLTOZÁS Könyvvizsgálati kötelezettség értékhatárának változása Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
a)      az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200300 millió forintot, és
b)  az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
155. § (5a) ÚJ Könyvvizsgálatra kötelezettek körének bővülése A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben a vállalkozó, ha a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti – köztartozása van. 
XIII ÚJ Országos Számviteli Bizottság  

 

BlogONis

2017-03-08

Mobilitás célú lakhatási támogatás

Az SZJA törvény 2017.01.01-től hatályos rendelkezései a mobilitás célú lakhatási támogatásokról, szigorú feltételek és adminisztrációs kötelezettségek teljesítése esetén a munkáltatók által adómentesen adható juttatási forma lehetőségét kínálják. A juttatást megelőzően körültekintően kell eljárni.

2016-07-17

Cafetréria 2017

A legtöbb munkavállalót érintő juttatások a helyi bérlet és az Erzsébet utalvány is kikerül a kedvezményes adózás mellett adható tételek közül, az utóbbi korlátozás nélkül adható viszont az eddigi 34,51 százalékos adózás helyett 2017 évben már 49,98 százalék közterhet kell a munkáltatóknak fizetniük, ha megtartják ezeket a cafeteria elemeket. Balajthy Brigitta rávilágít a legfontosabb változásokra.

2016-02-07

Telefon használat adóterhei 2016

A vállalkozások működéséhez nélkülözhetetlen, hogy rendelkezzenek telefonos elérhetőségekkel, legyen ez akár „vonalas” vagy mobil telefon elérhetőség. Aki azt gondolja, hogy a telefon számla nettó összege jelenti a vállalkozás teljes telefon költségét és a felszámított áfa teljes mértékben levonható, annak szomorú hírünk van ez attól függ, de jellemzően NEM. A felmerülő adóterhekkel kapcsolatosan foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat.

Oldal tetejére